Textus: „És hívj segítségül engem a nyomorúság idején, én megszabadítlak téged és te dicsőítesz engem” (Zsoltár 50,15)
A mai kor emberére jellemző, hogy nem igazán találja helyét, szerepét ebben a világban. Hiába keres, kutat, életcél nélküli vándorrá válik. Az emberek magányosnak érzik magukat, nem tartoznak senkihez és semmihez. Önértékelési rendjük felborul, ki többnek ki kevesebbnek gondolja magát, csak kevesen vannak azok, akik önmagukról valós, reális képet alkotnak. Ki vagyok én? Mennyit érek?
Sokan lubickolnak az érzelmek tengerében, mások elsüllyednek, fuldokolnak. Az idős szülő teherré válik, a beteg gyógyítása sokba kerül, nem éri meg! A gyermek nyűggé válik, nincs időnk velük foglalkozni, nem érünk rá! Az időcsapda azonban mindenkit utolér, s egyszer mindannyian felteszünk egy kérdést: Már nem kellek senkinek?
Kérlek, engedd, hogy lecsendesedjen sajgó szíved s figyelj! Ezt mondja Isten: „a miképen Mózessel vele voltam, teveled is veled leszek, el nem hagylak téged, sem el nem maradok tőled” (Józsué 1,5b). Ez Isten ígérete, Ő nem tesz felelőtlen kijelentéseket, nem érzelmi felindulásaiból szó, nem a látható társadalmi helyzeted, körülményeid alapján szólít meg. Ő egyszerűen csak szeret, ez a természete, ahogy az anya szereti, félt, óvja gyermekét. Ő gyönyörködni akar benned! Neki szüksége van rád! Hogy mennyire?
János apostol szerint: „hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy valaki hiszen ő benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen” (János 3,16). Az Isten irántad való szeretete, nem egyszerű érzelem, hanem tudatos élet mentés. A te életednek a megmentése! Ő nem vet el téged, nem dob félre, ha már meg kapta tőled, amit akart, nem használ ki, nem azt várja, hogy már megint te tegyél valamit érte. Nem! Ő már megtette, az életét adta érted!
Uram segíts, hogy higgyek benned és kérlek, ments meg engem! Akarlak megismerni, beszélgetni veled, elmondani mindenkor, hogy szükségem van rád! Kérlek! Jöjj az én szívembe, és ments meg engem is!
- Három kérdés, amely gyötör bennünket:
a./ Kinek kellek? – Sokan vannak, akik senkinek nem kellenek, vagy csak úgy érzik. Gyermekek és idős szülők élik meg, hogy sokszor feleslegesek, de mindannyiunkat kísért: kell a tudásom, a munkám, a pénzem, a testem – de én magam senkinek nem vagyok fontos.
b./ Mennyit érek? – Kevesen vannak, akik tárgyilagosan tudják értékelni magukat. Többen, akik túlbecsülik, és még többen, akik alábecsülik magukat. És tele van a világ beképzelt, lekezelő és kisebbségi komplexusban szenvedő emberektől.
c./ Hol a helyem? – A legtöbb embernek nincs semmiféle életcélja. Keresik a helyüket, de nem találják. Nem tartoznak sehova, nincsen iránya az életüknek: gyökértelenek és jövő nélküliek.
- Mit mond a Biblia erről a három kérdésről?
a./ Kinek kellek? – Istennek! És Neki nem a tehetségünk, vagyonunk vagy a testünk kell: hanem mi magunk! Mert meg akar ajándékozni bennünket valami elképzelhetetlenül csodálatos dologgal: az Önmagával való örök közösséggel!
b./ Mennyit érek? (Ján 3:16!) Annyit, hogy az Ő egyszülött Fia halt meg érettünk és helyettünk! Őt adta az Atya mindnyájunkért, és vele együtt mindent nekünk akar adni! Ennyire értékes vagy Isten számára!
c./ Hol a helyünk? – Az Ő közösségében! És Ő mindenkinek személyre szabott célt, feladatot ad, mindannyiunkat munkába állít, embertársainkat bízza ránk és az Isten országának építésébe von be.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.