Tartalom

1. Jóel próféta könyve. 2
2. A könyv helye a kánonban. 3
3. A szerző. 3
4. Irodalomtörténeti problematika. 3
5. Jóel könyvének keletkezési körülményei 4

5.1 Az egyik ilyen feltételezés Jóel könyvét a 9. – 8. század körül helyezi el 4

5.2 A második feltételezés a Kr. e. 6. századi időkre helyezi 5

5.3 A harmadik elmélet Kr. e. 4. század. 6

6. Befejezés. 6
7. Irodalom.. 7

1. Jóel próféta könyve

Jóel könyvének keletkezési idejére és körülményeiről, nincs biztos adatunk. Próféciája rövid, de egyáltalán nem hiányzik belőle a szépség, vagy a feszültség. A próféta több irodalmi stílust is használ: alliterációt, metafórát, hasonlatot és mind egyirányú, mind pedig ellentétes irányú párhuzamokat.[1] Jóel könyvének jellegzetessége, hogy a prófétai üzenet ötvöződik a papi szellemmel. Még Ámóst elűzik a bétheli szentélyről[2] a, Jóel kultuszi liturgia keretében mondja el a próféciát. Mikeás szerint az Úr nem leli kedvét az olajpatakok tízezreiben sem,[3] Jóel fájlalja, hogy megszűnt az étel és italáldozat a templomban.[4] A próféta böjtre, sírásra és gyászra hívja a népet,[5] de elsősorban a szívek és nem a ruhák megszaggatására.[6] Az Ézs 32,15 nagy jövendölése összecseng a 3,1 verssel, miszerint az Úr kitölti az ő Lelkét minden testre. Ez azt jelenti, hogy az Úr napjának egyik előjelében, vagyis a Lélek kitöltetésében mindenki részesülhet, ami együtt jár a Lélek rendkívüli ajándékaival. Szintén sajátos jellegzetessége Jóel könyvének az Úr napjáról való részletes jövendölés, ami az Ószövetségi eszkatológiának az egyik legjelentősebb fogalma. A fogalom lényege, hogy a történelmet Isten formálja, aminek a végén ujjat kezd és üdvöt ad a népnek és a világnak. Ehhez azonban az ítélet útja az Úr napja vezet. Ez a nap azonban a közgondolkodással ellentétben nem az örömteli ünnepi alkalom lesz, hanem az isteni igazságszolgáltatás és az ítélet napja.[7]

2. A könyv helye a kánonban

1. Grehem Scroggie a következőket fogalmazza meg: „a stílus elegáns, világos és szenvtelen, és a héber irodalomban előkelő helyet érdemel.[8] Jóel könyve az Ószövetségben található, az un. későbbi próféták csoportjában, még pedig a Hóseás és Ámos könyve között. A LXX azonban Mikeás és Abdiás könyvei közé helyezi. Feltehetően ezért is tartják úgy, hogy a legrégebbi kispróféták közül való. Ugyan akkor ez a feltevés a könyv egyes adataival szemben nehezen állja meg a helyét.[9] Soggin szerint a szöveg műfaja kollektív siratóének.[10]

3. A szerző

A szerző személyéről a nevén és apja nevén kívül semmi közelebbit nem tudunk.[11] Ezt a kevés információt a Jóel próféta könyvének 1,1-ben találhatjuk, melyben a prófétai kijelentést vevő személyt Jóelnek, Petuél fiának nevezi meg.[12] Jóel nevének jelentése MacDonald szerint Jahve Isten.[13]

4. Irodalomtörténeti problematika

Jóel könyve a héber kánonban négy fejezetből áll, azonban a Károli fordításban és a LXX a vulgáta hagyományát követve három fejezetből áll. Az irodalomtörténeti problematika abból adódik, hogy míg az 1 – 2 fejezet történeti eseményről ad tudósítást, addig a 3 – 4 fejezet a végső időkről, vagyis az Úr napjáról jövendöl. Ebből kiindulva többen is kétségbe vonják a könyv egységét. Azonban az írás elemzése során már az 1,15-ben is található ráutalás az Úr napjára, valamint a próféta a természeti események sorozatát is, mint Isten történelmet formáló erejére igyekszik a figyelmet felhívni.[14] A két esemény közötti választóvonal nehezen meghatározható, de W. Rudolph, vagy O. Plöger szerint ez a 2,27 és a 3,1 között található.[15]

5. Jóel könyvének keletkezési körülményei

Jó lenne tudni a könyv keletkezésének körülményeit, hiszen csak azokra alapozva rendelhetnénk hozzá egy feltételezett keletkezési időt, melyek a próféciában csak látszólag jelenik meg.[16] Mivel azonban a szerző egyetlen királyról sem tesz említést és az időrendre is minimálisan tesz csak célzást, ezért nem lehet egyértelműen megállapítani. A kutatók igen nagy időintervallumra Kr. e. 9. századtól, egészen az 4. századig teszik a keletkezés lehetőségét.[17]

1. Schultz is, szintén feltételezésekre hivatkozva mondja, hogy Jóel próféta fellépésének ideje akár Jóás uralkodásának idején Kr. e. 835–796 is lehetett, ami eltartott egészen a fogság utáni időkig. Az időbeliséget azonban maga is elég nagy időintervallumban tartja lehetségesnek, mégpedig akár Kr.e. 850 és 350 között.[18] H. Wolf szerint a szöveget a benne lévő apokaliptikus momentumok, valamint a történelmi utalások alapján lehet meghatározni.[19] Ahogy azt, már korábban is említettem, szinte semmit sem tudunk Jóelről és a könyv keletkezésének körülményeiről biztosan állítani, erről ma is komoly viták folynak. Mivel egyetlen királyra sem utal a szerző, szemben a legtöbb fogság előtti könyvvel, egy érv lehet arra, – és ebben a legtöbben egyet értenek – hogy a könyv keletkezési idejét tekintve a fogság előtti időszámítást kizárjuk. Bár Bic elmélete szerint a könyv Illés harcát tükrözi, ami arra mutat szerinte, hogy fogság előtti lehet a keletkezési történet.[20] A jelenlegi viták, azonban három lehetséges időrendben próbálják meg elhelyezni a könyv keletkezését.[21]

5.1 Az egyik ilyen feltételezés Jóel könyvét a 9. – 8. század körül helyezi el 

Mivel Jóel rendszeresen említi Júdát és Jeruzsálemet, de Izraelt és Samáriát nem említi meg egyszer sem, ezért a kutatók arra következtetnek, hogy Jóel Kr. e. 722 után hirdette meg beszédeit, mégpedig akkor, amikor már az asszírok lerombolták Samáriát és befejezték az északi királyság részének bekebelezését. Az 1,9. 13-14; 2,17 versekben láthatjuk, hogy aktív istentiszteleti szertartások vannak, ami azt bizonyíthatja, hogy Jóel próféciái a fogság utáni időszakban hangozhattak el, ugyanakkor ebből kifolyólag arra is utalhat, hogy a két templom közötti időszak Kr. e. 586–516 keletkezés tekintetében kizárható.[22]

Domján szerint is a könyv keletkezési ideje a fogság utáni időszakra utal.[23]  Ezt a vélekedést erősíti Th. Robinson és M. Treves is, hogy Jóel próféta a fogság utáni időszakban tevékenykedett és maga a prófétai iratok is akkor keletkezhettek.[24] Mind ezt állítják arra alapozva, hogy nem említ egy királyt sem a szerző.

Más állításban azonban azt láthatjuk, hogy azért, mert nem említ, egy király nevet sem a szerző az nem bizonyít semmit. Lehetséges, hogy azért nem, mert a könyv terjedelme kicsi. További érvelés a fogságutáni keletkezés tekintetében az idegen megszállással 2,20. valamint a diaszpórával 2,26. 4,6 kapcsolatos látásmód is. Azonban ezt az érvet gyengítheti, hogy a száműzetés, deportálás tudata nem korlátozódott a Kr. e. 586-os babiloni fogság utánra. Tovább gyengíti az érvelést az is, hogy Jóel apokaliptikája nem olyan könnyen azonosítható. A 2,1-10 nem ad egyértelmű képet, hogy a támadók egy távoli jövő kozmikus serege, vagy épp az asszírok vagy a babiloniak cifra nyelvezeten, mint a Neh 2-ben, a Hab 1-ben, vagy a Jer 6-ban a babiloniak.[25]

5.2 A második feltételezés a Kr. e. 6. századi időkre helyezi

A Jóel 4,7-ben egy prófétai utalás lehet arra, hogy az izraeliek fogságban vannak, ezért a prófétai hang feltehetően a Kr. e. 6. században szól. Stuart további lehetőségként vázolja, hogy a könyv akár Kr. e. 587 – 586-ra is datálható, amikor a monarchia már fogságba esett, de Jeruzsálem még biztonságban volt, lásd a 2Kir 25,4–8-at. Ezt a lehetőséget erősíti meg S. Stohlmann egyik előadásában is, hogy a háborúk természetes velejárója volt már Kr. e. 8. században is a Közel – Keleten, hogy az asszírok és más népek is a győztes háborút követően végrehajtottak népesség cserét és kitelepítéseket. Ez azt is jelentheti, hogy több esetben is előfordulhatott kisebb száműzetés a nagy száműzetés előtt. A közel – keleti hagyományok szerint, mint Hammurápi törvénykönyve, kb. Kr. e. 1700-ból, is bizonyítja, hogy a száműzetés az egyik várható büntetés volt háborúban, tehát ennek a meglétét Jóelben úgy kell érteni, mint egy olyan valóság tükröződését, melyet rutinszerű sorsnak tekinthettek az ősi időkben.[26]

1. A. Keller szerint a legelképzelhetőbb keletkezési idő 630 és 600 közé tehető. Hasonló időintervallumban gondolkodik A. S. Kapelrud is, aki feltételezése alapján 600-ra datálja a keletkezési időt, valamint W. Rudolph 597 – 587 között foglal állást. Egyes kutatások azonban nem tartják valószínűnek W. Rudolph feltételezését.[27]

Stuart további következtetése az, hogy ha Jóel egy egységes mű, melyet a Jeruzsálem elleni, mezopotámiai ellenséges erők – akár Asszíria, akár Babilónia – általi megszállást dolgozza fel, és a spekulatív becslés helyes, akkor a könyv szavai valószínűleg az alábbi esemény valamelyikén hangozhattak el: az asszír megszállás Kr. e. 701-ben, vagy a babiloni megszállás Kr. e. 598-ban, vagy a babiloni megszállás Kr. e. 588-ban.[28]

5.3 A harmadik elmélet Kr. e. 4. század

Domján szerint, Jóel könyvének keletkezési körülményeinek behatárolása céljából több dolgot is figyelembe kell venni. A 4,2 szerint az ország földjét szétosztották, ezért a nép szétszórva él. Azonban sem Asszíriáról sem pedig Babilonról nem tesz említést a szerző. Az 1,9 szerint a templom épségben van, és a 2,7 alapján Jeruzsálem falai szilárdan állnak, azonban nem esik egy szó sem a királyi udvarról. A 2, 16 – 17 alapján a nép vezetői a papok és a vének, nem pedig király, vagy egyéb tisztségviselő. Jóel próféta nem a nép között lép fel prófétai üzenetekkel, hanem a templomban, ahol a papokkal egyben hívja bűnbánatra a gyülekezetet. Ezt látja az 1,13-ban és a 2,17-ben is. Még egy felvetés, hogy a pogányok feletti ítéletesség gondolata is, csak a fogság utáni időkben vált a vallásos gondolkodás alkotó tényezőjévé. Mind ezekből kiindulva, helytállónak véli azt a következtetést, hogy a Jóel próféta könyvének keletkezési ideje a 4. század lehetett.[29]

Soggin tanulmányában a 2,9 szerint újjáépített falakról lehet szó, ezért több kutató szerint a Nagy Sándor 332-es hódítása előtti időszak is számításba jöhet.[30]

A 4. fejezetben lévő utalások 4,4 Föníciára és Filiszteára, ami a nép Istentől való elszakadásra utal, majd a 4,6-ban a görögökre, akik rabszolgákat vásároltak a zsidók fiak közül, mind a Perzsa időszak körülményeit tükrözik, tipikusan a Kr. e. 4. századot.[31]

6. Befejezés

Végül bárhogy is nézzük, Jóel könyvének bármiféle dátumozása csak következtetés és spekuláció lehet.[32] Személyes meglátásom, hogy Jóel keletkezés története és körülménye valóban bármelyik időszakban lehetett, prófétai üzenete, megtérésre való hívása örökérvényű, ma éppen úgy aktuális, mint bármikor a történelemben. Bár a nép kap felhívást a bűnbánatra és az életmód megváltoztatására, ugyan úgy érvényes ez a felhívás a személyes megtérésre is, annál is inkább, mert Isten kitölti az Ő Lelkét minden testre, mielőtt eljönne az Úr napja.

7. Irodalom

Samuel J. Schultz, 1992, Üzen az Ószövetség, Budapest, Keresztény Ismeretterjesztő Alapítvány.

Rózsa Huba, 2016, Bevezetés az Ószövetség könyveibe, Budapest, Szent István Társulat Apostoli Tanszék Könyvkiadó. 

Domján János, 1998, Jóel Könyvének Magyarázata, in: Török Cs. – Tarr  K., Jubileumi kommentár: A Szentírás magyarázata, Budapest, Kálvin János Kiadója, 865 - 869.

Wiliam MacDonald, 2009, Ószövetségi Kommentár, Budapest, Evangéliumi Kiadó és Iratmisszió.

1. Alberto Soggin, 1999, Bevezetés az Ószövetségbe, Budapest, Kálvin János Kiadója.

Stuart, D., 2002, Hosea – Jonah, Dallas, Word, Incorporated, 221–271.

[1] MacDonald, 995, o.

[2] Ámós 7,12.

[3] Mikeás 6,7.

[4] Jóel 1,9.

[5] Jóel 1,13 – 14.

[6] Jóel 2,12.

[7] Domján, 865, o.

[8] MacDonald, 995, o.

[9] Domján, 865, o.

[10] Soggin, 371, o.

[11] Schultz, 401, o.

[12] Jóel 1,1.

[13] MacDonald, 995, o.

[14] Domján, 865, o.

[15] Rózsa, 547, o.

[16] Stuart, 221–271, o.

[17] MacDonald, 995, o.

[18] J. Schultz, 401, o.

[19] Soggin, 370, o.

[20] Soggin, 370, o.

[21] Stuart, 221–271, o.

[22] Stuart, 221–271, o.

[23] Domján, 865, o.

[24] Rózsa, 549, o.

[25] Stuart, 221–271, o.

[26] Stuart, 221–271, o.

[27] Rózsa, 549, o.

[28] Stuart, D., 221–271, o.

[29] Domján, 865, o.

[30] Soggin, 371, o.

[31] Stuart, D., 221–271, o.

[32] Stuart, D., 221–271, o.