
Csönd szivárog a papírlapból,
Szálkacsont és fehérség.
És van úgy, hogy nincs más, csak a vers,
Néhány szótagszám s fülzúgás.
A kopott bőröndben gondosan hajtogatott,
Avítt illatú emlékszirtek,
Elfeledett bakancsok és kötelek,
Hátrahagyott Mount Everest.
Zacskós leves, olvasztott hó,
Szél fútta szerteszét csokipapír.
Görnyedve köhög a könyvespolc.
Vajon őrzi-e még a ...