NYITOTT AJTÓ

„Végül pedig, éljetek egyetértésben és harmóniában! Ugyanaz a gondolkodásmód és törekvés legyen bennetek! Igyekezzetek egymást megérteni! Szeressétek egymást, mint igazi, jó testvérek! Legyetek együtt érzők és alázatosak!” (1Pt3,8)

Surman László: A 142. Zsoltár

1. A Zsoltárok helye

1102005169_univ_lsr_md.jpgA Zsoltárok könyve a bibliai kánonnak az a része, amely a legteljesebb teológiai, lelki gondozói és liturgiai erőforrást nyújtja számunkra.[1] Ez a könyv a Textus Masoreticus kánonbeosztásában a harmadik csoportnak, a ketubim, írások elején áll, míg a Septuaginta és a Vulgata besorolása szerint a bölcsességi könyvek gyűjteményében, Jób könyvét követi.[2] Az általunk használt zsoltár megnevezés - latinul psalmus – a Septuaginta szóhasználatából ered.[3] A héber tehillimben 150 fejezet van, bár a Septuaginta 151-ről beszél, amit Dávidnak tulajdonít a görög nyelvű irat. Tartalmában Dávid győzelmét énekli meg Góliát felett.[4]

A zsoltár szerkezete

Az általam tanulmányozni kívánt 142. zsoltárról megállapítható, hogy diszorientációs panasz zsoltárról van szó, amelyet Brueggemann az „elbizonytalanodás zsoltárainak nevez. Ami azt jelenti, hogy az életünket nem minden esetben a stabilitás a rend és kiszámíthatóság jellemzi. Sokszor vannak rossz napjaink, amikor az életünk teljes káosznak tűnik. Ez lehet saját hibánkból, de lehet tőlünk független körülmények miatt is. Ilyenkor nem mindig tapasztaljuk Isten jelenlétét, igazságát, olykor gondviselését.  

3. Kifejezések értelmezése

A zsoltáros panaszának megfogalmazásakor – a zsidó irodalom hagyományaihoz híven – sokszor használ metaforát, hasonlatot, ami olykor szükséges magyarázatra szorul. Ilyen kép a 3. versben „kiöntöm előtte (az Úr előtt) panaszomat.” (Zsolt 102,1). Ez ugyanazt jelenti, mint a „kiöntöm a szívemet”, vagy a „kiöntöm a lelkemet” kifejezés.   A 3. vers második fele, ugyan ezt mondja: „kitárom előtte nyomorúságomat”.[5] A következő kép: „tőrt hánytak elém”. A tőr a zsoltárokban az ellenség ravaszságát, hatalmát jelképezi (Zsolt 9,16; 31,5).

4. A halálra üldözött ember reményteljes könyörgése Istenhez

Az 1. vers a zsoltár felirata. A szerkesztők Dávidnak tulajdonítják, ezt a zsoltárt, amit összekapcsolnak Saul elől való futásával (1Sám 21,1; 24,1).[6] Kálvin hasonlóan Dávidhoz köti a zsoltárt és a keletkezési körülményeket is,[7] ellenben a KBT kommentár – zsidó hagyományokra hivatkozva – Dávid, Absolon elől való futását nevezi meg, mint keletkezési körülményt (2Sám15,14).[8] Károly fordításában a zsoltár műfaja tanítás, az IMIT oktatódalnak,[9] míg a SZIT tanító költeménynek[10] nevezi. A zsoltár keletkezésére, történeti idejére, valamint a szerző élethelyzetére és körülményeire is utal a felirat.[11]

A 2-3. vers a panasz bejelentése. A zsoltáros felszólalásával azt fejezi ki, hogy „a jelenlegi helyzet tűrhetetlen”. Ez az első lépés abban, hogy a panaszos hangot adjon a számára elviselhetetlennek tűnő rendszerhibáról.[12] A „fennszóval hívom”, „fennszóval könyörgök” és „kiöntöm előtte”, „kitárom előtte” párhuzamos, igen intenzív cselekvést kifejező szópárokat használ, ezzel is nyomatékot adva az őt ért igazságtalanságok miatt való gyötrő, szenvedésének. A panaszkodó zsoltáros beszél az őt ért jogtalanságról, amivel egyben kifejezi az igazságszolgáltatási igényét is, valamint hangot ad annak is, hogy nem emberektől vár megoldást és nem embereknek panaszkodik, hanem az egyedüli Istennek, az Úrnak.

A 4-5. vers, maga a panasz az „én-panasz”. Ebben a megszólalásban a panaszos abban bízik, hogy nem kell így maradnia ennek a helyzetnek, amiben van, hanem igen is, megváltozhat.[13] Ezért a következőképpen fogalmazza meg panaszát: „Elcsügged bennem a lelkem”. Ez az állapot azt feltételezi, hogy a panaszos jól ismeri ennek az állapotnak az ellenkezőjét is, azt az ideális helyzetet, amikor minden rendben van, ezért fennszóval panaszkodik gyötrelmeiről. A zsoltáros jól ismeri Jahve hesed-ét, ezért tudja, hogy benne nem csalódhat, addig, amíg az ember hesed-e kudarcot vallott saját helyzetében.[14] A következő momentumban, igyekszik a panaszos igazolni ártatlanságát: „Te pedig tudod az én ösvényemet”, – az ösvény ebben a kontextusban életutat jelent – ami azt feltételezi, hogy Isten jól ismeri az Ő szövetségeseit. Ez az ismeret ad további alapot a zsoltárosnak ahhoz, hogy ostromolja a Mennyet, hogy a helyzete megváltozhat. A 4. vers utolsó gondolatában fogalmazódik meg a „te-panasz”, melyben a zsoltáros rá mutat szerencsétlensége okára és okozóira, miközben ártatlanságát hangoztatva fogalmazza meg vádbeszédét, az üldözőivel szemben: „tőrt hánytak elém”. Az 5. versben a teljes magány panasza hangzik fel: „senki sincs”, „nincs számomra”, „senki sem tudakozódik felőlem”.

A 6-8a. vers a könyörgés ideje. Az imádkozó ember nem fogadja el a tűrhetetlen helyzetet. Könyörgésében Jahvét cselekvésre akarja ösztönözni. A „hívlak”,[15]„figyelmezz”, „szabadíts meg”, „vezesd ki” felkiáltások visszatükröződnek a 2-3. versre. Mindegyik szó külön, fennhangon történő segélykiáltás, Isten cselekvésre sürgetése. A zsoltáros jól ismeri Izrael törvényeit, hogy a panaszformába öntött kérelem joga, megtalálható Izráel törvényeiben (2Móz 22,22-24), amelynek értelmében a szegény joggal kiálthat.[16] A 6. versben „Te vagy oltalmam – örökségem”. Nem csak a remény és bizalom megvallása ez, hanem a szövetséges emlékeztetése a léviták örökségére (Zsolt 142,6; Sir 3,24), akinek az Úr volt az ő örökségük.[17] A 7. versben a panaszos teljes alázattal ismeri el emberi tehetetlenségét, kiszolgáltatottságát (Zsolt 40,18; 69,30; 70,6; 86,1; 88,16; 109,22), miközben megvallja, hogy csak Jahve igazságszolgáltatásában bízik, még akkor is, ha az üldözők „hatalmasabbak”, és nincs reménye velük szemben.

A 8b. versben a panaszos börtönben van, miközben az 1. versben a barlangról van szó. Minden bizonnyal a börtön szó, most a zsoltáros lelki rabságára utal. A panaszos kifejezi azt is, hogy a rabságban gyötrődő ember, nem tudja imádni Teremtőjét, ahhoz szabaddá kell, hogy váljon, ami azt is jelenti, hogy Isten kötelessége közbe avatkozni, vagyis, a szövetség eredeti állapotát vissza kell állítani.[18] A zsoltár befejező gondolata a feltételezett helyreállítás bekövetkeztének eredményét vázolja, miszerint ha a zsoltáros számára van igazságszolgáltatás, akkor az igazak ismét mellé állnának, így Istent együtt magasztalhatják igazságosságáért. Kálvin szerint itt jelképes körül vételről van szó, ami arra irányul, hogy minden ember, akik látják a szabadulást, ámulatba fognak esni.[19]

5. Felhasznált irodalom

Oláh Zoltán, 2017, Átok és bosszú, panasz és dicsőítés a zsoltárokban, Kolozsvár, Kolozsvári Egyetemi Kiadó.

Walter Brueggemann, 2008, A hit a zsoltárok könyvében, Budapest, Magyarországi Református Egyház Kálvin János Kiadó.

Rózsa Huba, 2016, Bevezetés az Ószövetség könyveibe, Budapest, Szent István Társulat Apostoli Tanszék Könyvkiadó. 

Karasszon Dezső, 1995, A Zsoltárok könyvének magyarázata, in: Dr. Szathmáry S.–Tarr  K., A Szentírás magyarázata: Jubileumi kommentár, Budapest, Kálvin Kiadó, 906-1137.

(Sz. n.), 2018.12.28, Zsoltárok könyve – Kommentárok,

http://biblia-tarsulat.hu/biblia/jegyz/

Kálvin János, 2018.12.28., Zsoltármagyarázatok,

http://www.refkossuthter.hu/sites/default/files/fajlok/kalvin_zsoltar.pdf

 

[1] (Brueggemann, 2008, 17).

[2] (Oláh, 2017, 14).

[3] (Rózsa, 2016, 639).

[4] (Oláh, 2017, 17).

[5] (Karasszon, 1995, 1125)

[6] (Karasszon, 1995, 1125)

[7] (Kálvin, 2018.12.28.).

[8] ((Sz. n.) 2018.12.28.).

[9]Az IMIT Biblia, 1898-1907 között jelentette meg az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat.

[10] Szent István Társulat Biblia

[11] (Rózsa, 2016, 645)

[12] (Brueggemann, A panasz elvesztése)

[13] (Brueggemann, A panasz elvesztése)

[14] (Brueggemann, A panasz elvesztése)

[15] Zsidó Miklós, Biblia – Felfedező program:  זָעַק (záʿaq) - (segítségül) hív, segítséget kér, jajveszékel (a segítségnyújtás kiváltása céljával)

[16](Brueggemann, A panasz elvesztése)

[17] (Karasszon, 1995, 1926).

[18] (Karasszon, 1995, 1926).

[19] (Kálvin Zsoltárkommentár, 1316)

A bejegyzés trackback címe:

https://tisztavizetapoharba.blog.hu/api/trackback/id/tr8814550276

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Címke feed

  • A legromantikusabb történelmi fikciós regény
  • Élet a Titicaca-tavon
  • Beszédészlelés óvodáskorban
  • Namsadang - a koreai, csak férfiakból álló vándorló bohóccirkusz
  • Koreai Junkies-zokni
  • Időkapszula: NB I. 1982/83 Tavaszi zárás – Mérlegen az alsóház
  • Mikor kell azonnal orvoshoz fordulni?
  • A modern vállalkozói gondolkodásmód 5 alappillére
  • Mégis kinek a véleménye?

Pályázat figyelő

Naptár

augusztus 2019
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31

Friss topikok

  • Zuba János: Nánási Mihály mondta: "Értékteremtő munka kellene! Így igaz. Viszont meg kellene fogalmaznunk,... (2008.08.21. 22:35) Segély: büntető eszközzé válik a munka?
  • magyar: Nem tud segíteni senki, csak a hit. A hit abban, hogy az úr megsegít minden rászorulót. Nem gazdas... (2008.06.19. 13:50) A segítség és a pénz
  • magyar: Nem, nem legyőzhetetlen, hanem egy gerinctelen, nem normális ember, aki nem tudja feldolgozni sike... (2008.04.24. 13:04) Van értékrended?

Állandó oldalak